MENÜ

 

"Valahányszor magamra hagyott egy pillanatra, a magány lesben állt, éles karmait belém meresztette, és amikor már majdnem megfulladtam, ő akkor toppant be és mentett meg engem."

 

"Bús komorság tölti el szívemet, mert elhagyott akit igazán szerettem.Mi rosszat tettem?! Mond meg nekem!Valamit elfeledtem? Nem hiszem!De tudd, hogy én igazán szerettem."

 

"Vajon ha én tűnnék el egyszer, azt észrevenné valaki?"

 

"Néha magányos vagyok, és nem könnyű, de ez az ára annak, hogy kitaláld, mit akarsz kezdeni magaddal."

 

"Tengernyi ember vehet körül, mégis magányos vagyok. Olyankor rád gondolok."

 

"Szeress annyi embert, ahányat csak tudsz. A szerelem okozta kínok nem mérhetők a magányosság okozta bánathoz."

 

"Arcod keresem a naplementében, amit máshonnan látunk, Te meg Én. Neked az óceánról ragyog vissza, nekem a fák közt szűrődik át a fény."

 

"Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem, Egy gyenge mondat vigasztal: egyedül jobb nekem."

 

"Egy sebet be lehet kötözni, egy törött csontot sínbe lehet rakni, de ha nem törődnek az emberrel, azt nem lehet utólag helyre hozni."

 

"Egyedül vagyok, nem melegít senkinek a szerelme, fázom, akárha a föld alatt élnék, bármit írok is, mind száraz, fásult és komor."

 

"Megtapasztaltam, hogy a magány akkor a legerősebb, ha megpróbálunk harcolni ellene. Ha viszont nem veszünk róla tudomást, elgyengül."

 

"Ameddig nem adsz helyet a lelkedben valakinek, aki éppolyan fontos neked, mint saját magad, addig mindig magányos maradsz."

 

"Az ember vágyik valakire, akivel törődhet, akinek minden kérdésére válaszol, anélkül, hogy tudna róla."

 

"Olyan ember társaságára vágyom, aki együtt tud érezni velem, akinek a szeme válaszolni tud a tekintetemre."

 

"Itt ülök egyedül, földön kuporodva várom, hogy valaki vállam simogassa várom őt, ki nem jön el soha."


"A sok véletlen mondat, ami kicsúszott és meghatott, a romokból felkapott pár tegnapot, boldoggá tett és elhagyott..."


 

 

Asztali nézet